«Vissza a főoldalra

Számonkérés, beszámoltatás (4. rész)

Cover Image for Számonkérés, beszámoltatás (4. rész)
Nagy Tamás
Nagy Tamás

A megfelelő számonkérés célja

<ul> <li>Annak a figyelemmel kísérése (ellenőrzése), hogy a munkatárs számonkérhetően viselkedik-e, követi-e a számonkérhetőség öt lépését, valamint a munkatárs támogatása abban, hogy eszerint dolgozzon.</li> <li>Annak figyelemmel kísérése (ellenőrzése), hogy szükség van-e közbeavatkozásra, a munkatárs aktív támogatására.</li> </ul> Számonkéréskor a vezető bizonyosodjon meg arról, hogy az ember <ul> <li>érti a célt,</li> <li>készített tervet, ami reális,</li> <li>követi az előrehaladást,</li> <li>kezeli az elakadást - újra tervez, vagy segítséget kér.</li> </ul> <h2>Felelősségre vonás</h2> Amennyiben valaki hibázik, nem megfelelő munkát végez, nem teljesíti, amit vállalt, vagy egyéb módon a teljesítménye vagy a viselkedése elégedetlenséget okoz, akkor a helyes megközelítés erről gyakran és direkt (őszinte, nyílt és konkrét) visszajelzést adni. Ez több módon is történhet: <ul> <li>Adjunk visszajelzést, lehetőleg direkten, de mégis a másikkal törődön. Beszéljünk a munkatárssal arról, hogy mi akadályozza őt a megfelelő teljesítmény vagy viselkedés megvalósításában. Ugyancsak fontos ilyen esetekben segítséget, támogatást adni a munkatársnak.</li> <li>Szóljunk a mentorunknak, hogy segítsen, akár abban, hogyan adjunk visszajelzést, akár abban, hogy ő kezelje a helyzetet.</li> <li>Kérjünk segítséget a másik mentorától.</li> </ul> <em>Aki tud jól direkt visszajelzést adni a kollégáinak, arról az a megélés, hogy felelősséget vállal a szervezetért, a közösségért.</em>

A számonkérés hagyományos formái, <strong>a hibáztatás, felelősségre vonás, büntetés nem segítenek</strong> a jó viselkedések és teljesítmény kialakításában, ráadásul felelősség hárítást eredményeznek, <strong>ezért kerülendők</strong>.

<table> <tbody> <tr> <td><em>Amennyiben valaki a megfelelő visszajelzések és támogatás ellenére sem képes olyan fejlődésre, amely megszüntetné az elégedetlenséget, akkor előfordulhat, hogy muszáj az együttműködést megszakítani.</em> <ul> <li><em>Ennek lehet az oka, hogy az ember igazából nem motivált arra, amilyen feladatot mi tudunk adni, vagy lehet, hogy mi nem vagyunk elég ügyesek ahhoz, hogy az emberből kihozzuk a megfelelő teljesítményt vagy viselkedést.</em></li> <li><em>Ilyenkor az együttműködés megszakítása nem büntetés, számonkérés vagy felelősségre vonás eredménye, hanem annak a helyzetnek a kezelése, hogy a két fél - a szervezet és a munkatárs - nem illik össze.</em></li> <li><em>Ebben az esetben is fontos emberségesen eljárni - például, segíteni az embernek másik állást találni.</em></li> </ul> </td> </tr> </tbody> </table>

További cikkek